A szörny bennem
Oh, te gonosz dög, te szívtelen némber,
Gyakran küzdök ellened tűzzel-vízzel.
Nincs annál rosszabb, ha bennem lakozol,
A „drága” időd hát ne énrám tékozold!
Azt se bánom, ha soha már nem talállak,
Mert nem titok, tégedet nagyon utállak.
Nem csupán nekem rossz, ha velem vagy,
Mások érdekében is könyörgök, hagyj!
Jajj, te sátán miközben mindenem tüzel,
Úgy érzem, az Isten hidege visz el.
Olykor úgy érzem, halálomon vagyok,
Nem azért, mert a fájdalmaim nagyok,
Csupán az „bánt”, levegőt nem kapok!
Elviselhetetlen ez a szenvedés, elég volt!
Nem bírom, bár csak inkább lennék holt!
Na jó, talán túloztam egy nagyon kicsit,
De ez a rosszullét úgy kimerít…
Beveszek C vitamint, egy halmot,
Legyűröm a náthát, mire kettők alszok!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése